A népességi adatok nem túl szép eredményeit konstatálva, a kormány kapkodásba kezdett, mint titkos szeretők a vonat mellékhelyiségében, a Budapest-Vác útvonalon... Persze az ilyen gyors menet közben eleve nem lehet alapos munkát végezni, így a kormány "erőfeszítései" sem hozhatnak hatalmas eredményt. Ettől pedig nő a frusztráció, és így buknak ki olyan megmondások, mint a FIDESZ-es "ebenguba" Pista e heti szenzációja, azaz, hogy a dolgozó nők tiszteletreméltóbbak lennének, ha átképeznék magukat tenyészkancává...

Megmondá baby-boom-csy herceg is, hogy "A gyermekvállalás nemzetgazdasági érdek, minden gyerekkel leendő adófizető születik!"

Megy a "csúnya szingli társadalom", meg a "karrierista nők" kommunikáció ezerrel. A kormány megint úgy mutogat, mint Toldi a  petrencerúddal. És kikre? Hát megint ránk, alattvalókra. Két év alatt már szinte minden embercsoportról kiderült ebben az országban, hogy nem megfelelően viselkedik, és csak hátráltatja a mi nagy NER-ünket, meg a tökéletes, becsületes, csak miértünk élő, dolgozó kormányunkat...

A munkanélküli selejt, a rokkant csaló, az egyetemista mocsok, mert elviszi innen a tudását, az orvos szintúgy. A munkavállaló igényes és lusta, a multi kizsákmányoló, a nyugdíjas meg nyugger...

És hát a nő! Na az aztán végképp nem tudja hol a helye. De sajna a kormány se! Mert kéne neki az 5,5 millió adózó munkavállaló, de azért a sok gyerek is, amiket a kötelességtudó nő örömmel megszül a NER-statisztikának. Hát megsúgom: ez így nem fog menni!

Három gyermekes anya szeretnék lenni, de nem leszek!

Nem szülök több gyereket, mert a munkáltatók egy része, simán lapátra tesz már terhesen, és törvényekről itt ne is beszéljünk... De tovább megyek: némely munkaadó már úgy reszket a dolgozói gyermekvállalásnak még csak a lehetőségétől is, mint Sidney a Sikolyban, így egy gyermektelen harmincas nőt már eleve fel sem vesz munkaerőnek, mert az valószínűleg nemsokára családot akar majd alapítani.

Így hát nem szülök gyereket, mert diszkriminálnak!

Ha mégis megmarad a munkám, és ezt meghálálván minél hamarabb visszamennék dolgozni, nem tudom azt megtenni, mivel a bölcsőde fizetőssé vált. De mivel a fizetések mértéke olyan amilyen, ezért inkább itthon maradok a gyerekemmel együtt, és kivárom a GYED végét. 

Ám utána bizony nincs választásom: dolgoznom kell, mivel a rendes munkával pénzt kereső férjem sem keres annyit, hogy eltartson engem, meg a szép nagy családját. A gyerek pedig érdekes "lény" mert bizony éhes, meg ruha is kell neki, és bizony, hihetetlen módon olyan költségei vannak, amelyek egy átlagkeresetű magyar családnak is, - 3-4-5-szörösen feltúrbózva,- meghaladják a lehetőségeit, így egy keresetből mindez végképp lehetetlen.

De persze, nem tudok dolgozni, mivel már egy gyerek is hátrány a munkaerőpiacon, nem hogy 3-4 vagy  az "ebenguba Pisti"-álomszám: az 5.  Ha a gyerek beteg lesz, és otthon kell maradnom, az a munkaadónak nem tetszik. Ha reggel fél hétre szeretném bevinni az iskolába a gyerekemet, mert dolgoznom kell, az az iskolának nem tetszik. Ha állandó délelőttös munkára kérem magam a munkahelyemen, az a főnökömnek és a kollégáimnak sem tetszik. Ha állandó éjszakai munkát vállalok, na az meg a családomnak nem tetszik, mivel a gyermekszülésnek a lényege, hogy családként éljünk, nem pedig alomnevelő vállalatként...

Alternatívaként kereshetek megfelelőbb munkát, de átlagban már az állásinterjún elvérzek, amikor felteszik az amúgy fel sem tehető kérdést: " van gyermeke?"...

Némi mázlim lehet a 4-6 órás munkák közt, de azzal amit ezekért fizetnek, nem igazán lehet hozzájárulni egy normális életet biztosító családkasszához. A valós otthon-végezhető munka pedig ebben az országban csak valamilyen távoli fogalom szintjén létezik...

Így hát azért sem szülök gyereket, mert megélhetés híján kvázi nincs pénzem rá!

A fizetős bölcsődével, és az új munkatörvénykönyv egy-egy passzusával pedig még jobban keresztbe tett a kormány a szülni akaró nőknek!

Például a kirúgást megkönnyíti azzal, hogy még a gyes általános időszakának hátralévő idejére sem védi a kismama munkahelyét, ha korábban visszamenne dolgozni... 

Ezen felül hivatalosan (a legjobb ha írásban) kell jelezni, hogy az ember lánya gyermeket vár, mert ha nem, akkor az amúgy már megnyirbált munkahelyi védettség sem jár. Ez egy nagyon gonosz húzás, és nagyon jól kihasználható helyzeteket teremthet a munkaadónak. Elég egy főnök által elkapott "füles", vagy egy telefonbeszélgetés végének "elcsípése", és ha Marika mondjuk még csak 4-5 hetes terhes, ezért még igazából a családban sem kürtölte szét a nagy hírt, nemhogy írásban közölte volna a munkahelyével, öröme ürömmé változhat, mert "leépítés miatt" másnap már lehet, hogy be sem kell mennie dolgozni... De vegyük például a képzést. Szeretném ha a gyerekem tanult ember lenne. Ma már a felsőoktatás is fizetős, vagy ha nem akarom, hogy már eleve egy hitellel a nyakában kerüljön ki a nagybetűs életbe, akkor ide kötik őt, hogy ebben a lassan élhetetlen országban termelje a GDP-t. Szabad embereket akarnék szülni, de már szinte gyerekként megláncolják a hitellel, vagy a röghöz kötéssel.

Úgyhogy azért sem szülök gyereket, mert a kormány még keresztbe is tett nekem rendesen, és leendő gyermekeimnek szintúgy!

Kedves NER!  Megint a könnyebb utat tetszettek választani: a mutogatást! Nem érzem magam bűnösnek azért, mert megfontoltan szülöm, vagy nem szülöm gyermekeimet. Én tovább látok a kormánynak hatalmas gerjedelmet okozó " jaj! kell a sok adófizető" gondolkodásán, mivel én nem csak "gyártani" hanem egészségesen felnevelni is szeretném azokat a gyerkőcöket. Tudják, úgy, ahogy azt egyik részről tanácsolják: hogy kapjanak enni, egyenek gyümölcsöt,  húst, és nem két hétben egyszer... Meleg lakásban, boldogan és kiegyensúlyozottan akarom, hogy felcseperedjenek, egészséges értékrenddel, de sajnos a másik részről ajánlott "szedj gombát" és hasonló nagyon tuti ötletekkel nem lehet! 

Amikor majd az én fizetésem mértékét valakik hozzácsapják a férjem fizetéséhez, akkor szülök még baby-ket, és kiegyensúlyozott anyaként majd nevelgetem  őket itthon. 

Ha majd a kormány, (mivel nemzeti érdek, hogy szülessenek az apróságok) átvállalja a terhesség, és az utána következő évek anyagi terheit a munkaadóktól, akkor még lesz munkám is, és hasznos NER-társa leszek eme országnak,  mivel jövőbeni adófizetőket és még GDP-t is termelek egy személyben! Nem kell a karrierista, meg szingli-társadalom duma!

"Teccettek" volna megoldani! De 2/3 van, itt a lehetőség!