Ó azok a BKV  járművein naponta eltöltött órák!... Érzem én, hogy egyszer még hiányozni fognak... Ám most még élvezhetem eme nagyszerű szolgáltatás minden mozzanatát. A füstszagú kalandtúrákat, a rozsdás metrókocsikat, és a mindezért fizetendő "kedvező" díjakat. De mivel mindezek feltárásán túl vagyunk már, és az összes panaszaink közhírré tétettek, ezen felül pedig még mindig élek, szemem és gondolataim a BKV dolgozói felé irányultak. Mert bár jólesően verjük le a tömegközlekedéssel kapcsolatos hibákat rajtuk ,azért lássuk be sokan nem feltétlenül cserélnénk velük. Egyes BKV munkakörökről már hosszú ideje az jut eszembe, hogy a közmunka mellettük humánus szeretetintézmény... Vegyük példának eme gondolatom egyik, saját magamnak is lelkiismereti problémákat okozó BKV-s munkaköri "találmányát", azt az édes kis papírszerű bódét melyet a metróállomásokon állítanak fel nap mint nap, beleültetvén egy szegény párát, ki azért van ott, hogy levegyen némi terhet a normál pénztárakról, ezáltal nekünk is megspórolva némi sorbaállási időt. Na, ezt képzeljük el mondjuk az Örs vezér téren,ahol a peron nyitott, azaz a felszínen helyezkedik el. Majd érezzük át eme bódé dolgozóját, nyári 36-38 fokban, de legfőképp télen a mínuszokban... Télen kimondottan lesütött szemmel állok eme bódéhoz, mert miközben a benne ülő átfagyott kezű hölgy vagy úr, a jeges széllel, és a metróállomások adta egyedi huzattal viaskodva próbál nekem áfá-s számlát adni aktuális bérletemről, addig nekem az jár az eszemben, hogy bár már a meleget adó metrókocsiban ülhetnék, és ugyanekkor fogalmazódik meg bennem, hogy te szegény ember, vajh' mikor jutsz egy normális meleg helyre, meg az, hogy mindezt mennyiért?...   Jóhiszeműen azért feltételezem én, hogy folyamatos 8-10 ilyen "fantasztikus" órának nem teszik ki ezeket az embereket, de belegondolva még 2-3-4 óra ilyen környezetben eltöltött munka is riasztó számomra. ( Természetesen, ha utolsó mondatom nagyfokú naivitásomról ad tanúbizonyságot, azaz, bizony 8 órán át is ott dekkolnak eme emberek, akkor kérném azt felém jelezni!... )

De vegyük itt elő ellenőreinket is. Tudom, sokak szerint ez egy külön emberfajta, és valóban saját tapasztalatból állíthatom, hogy némely esetben érthető a feltételezés, de azért vegyük elő emberi orcánkat és ne általánosítsunk, így értékeljük napi tevékenységüket. Hát sok munkát kerestem már, de be kell vallanom ez a munkakör nem igazán szerepelt az első elképzeléseim között. Alapvetően sincs társadalmi  megbecsülése ezeknek a személyeknek, de feltételezem anyagi sem... Az anyagiakról való elképzelésem egy tavalyi velem történt eset alapján alakult ki. Nem szépítek én kérem semmit, ami megtörtént megtörtént!  Történt ugyanis, hogy az olvasó által már ismert betegségem legközepében senyvedve, elvonszoltam magam a háziorvosomhoz. Miután már két hónapja úgy döntött az OEP hogy még mindig nem küldi a nekem járó táppénzt, családi költségvetésünk némileg megborult,  illetve a munkáltatóm sem érezte úgy, hogy betegállományom idejére is járna nekem a bérlet, melyet egyébként ő fizetett. Vállalom a szidalmakat, de helyzetemben a metróra oda vissza "foghúzva" de kipréseltem a jegy árát, ám szégyenszemre a trolira nem. Persze jött is az ellenőr. Megszívtam. Ezzel a ténnyel nem is vitatkozva, csak magamat szidva hülyeségemért, szép nyugodtan elővettem a személyimet és átadtam az ellenőr hölgynek. Ebben a helyzetben nincs mese, elvégre én blicceltem, neki meg ez a dolga. Közben le is szálltunk a nyugati pályaudvarnál a troliról. Mondta , helyszíni bírság 6000 ft ( akkor még annyi volt), de ha bemutatom a BKV-nak a bérletem utólag, akkor 2000 ft. Majd szépen elmagyarázta, hogy tulajdonképpen a 2000 ft-ot neki is odaadhatom, és akkor nincs a macera, nem kell elmennem az Akácfa utcába, mindenki jól jár itten...

A következőkhöz leírnám akkori lelkiállapotom: rohadt nagy fájdalmakkal küszködtem, előtte fél órával állapította meg a dokim, hogy némi kezdődő parézisem van ( lábamban), és akkor még blicceltem is, mely eleve csúnya dolog, de hogy akinek ezért meg kell büntetnie, az még csúnyább dolgot ajánl nekem?... ( Mintha a rendőr lefülelne csokilopás közben, majd azt mondaná, hogy a csokit ne, de van ott egy tv, azt vigyem...) Hát külön külön is sok volt nekem a dolgok ilyetén állása, de így egyben már valóban kiverte nálam a biztosítékot. Kértem a csekkemet, és szóvá tettem, hogy azért ez nem éppen etikus, mire hirtelen megjelent egy kidobóember szerű képződmény, ( előtte nem is vettem észre...)  aki szépen elmagyarázta, hogy ilyen ajánlat itt nem hangzott el... Figyelembe véve, hogy nem hogy szaladni, de még menni is alig bírtam, "elfogadtam", hogy jobb az úgy, hogy meg sem történt... Elkértem a csekkemet, és elsántikáltam, balra-előre görnyedve, ahogy az nékem akkoriban alaptesttartás volt... De lélekben egyenesen...

Tehát eme intermezzo-ra visszagondolva, úgy érzem nem fizethetik túl jól az ellenőröket, mert akkor nem lenne szükség látványosan is beteg emberekkel szívózni 2000 illegális ft-on.

Munkájuk monoton, konfliktusokkal teli. Állnak a huzatos metróállomásokon, avagy fel, le szálnak a járművekről, és lecsapódik rajtuk az utazóközönség, amúgy BKV felé szálló haragja, de ők nagyrészt méltósággal állják ezeket. Nem tudom hallottak-e róla, hogy mi is történt mikor is kiderült, hogy, és mekkora mennyiségben kreálnak eme cégnél végkielégítéseket,  Eleonórával az élükön... Szóval eme fokozott állapotok idején egy ellenőr felszállt az egyik buszra, és megszokott módon kérte a jegyeket és bérleteket. Simán is ment minden, míg nem akadt egy bliccelő, ki közölte, nem ad adatokat, és a BKV elmehet melegebb éghajlatokra, mikor 100 milliók jutnak magánzsebbe, miközben a BKV csődben van örökkön-örökké, mely helyzetet mindig az adófizetők pénzéből rendezi az aktuális kormány, ám a jegy és bérlet árak ezek ellenére folyamatosan nőnek, és ha a BKV pénzt akar, akkor kérje el azoktól akik elhordták azt a vállalattól. Az utasok helyeseltek, és egy olyan helyzet alakult ki melyben szerencsétlen ellenőr csak annyit mondhatott :" Önöknek igaza van...", aztán pedig leszállt az érintett járműről.

Lássuk be, nem egyszerű az ellenőrök élete, még ilyen különleges helyzetek nélkül sem. És hogy mennyire elegük van ebből, az jelen idő szerint is időnként megnyilvánul. A múlt héthez nyúlok csak vissza, amikor szintén egy buszon utazva saját magam is szemtanúja voltam, mikor is az ellenőr végezte munkáját, majd egy bliccelő úr a következő megállóban közölte, hogy ő most leszáll, az ellenőr pedig szépen félre állt és azt mondta: "csak tessék...". Az emberke leszállt, az ellenőr pedig valószínűleg megspórolt egy tüzesebb konfliktust magának. Nem kárhoztatom érte, ő is ember! A BKV meg olyan amilyen: csúnya, de legalább drága...  Egy ekkora kereszttűzben nem könnyű középen lenni, márpedig az ellenőr pont ott van. A BKV alkalmazottja ugyan, de egyben egy magyar állampolgár is, úgy mint az utasok.

Most nagy harag fog rám zúdulni, de úgy érzem ezért a munkáért nincsenek megfizetve.

 Hogy mért íródott ez a poszt? Mert szerettem volna a nagy BKV utálatban megláttatni, hogy eme vállalatnál is emberek dolgoznak, sokunknál sokkal nehezebb munkát végezve.

Kicsit nézzünk magunkba, és gondolkodjunk el ezen!