Üdv. Kedves Olvasó!

Megtörtént számomra az apokalipszis: március 1.-től újra élhetem a munkanélküliek életét. Nem szeretném! Már könyvet írtam róla, annyi a tapasztalatom benne, így nem kívánom újra megélni. Megszűnik a munkáltatóm azon telephelye, ahol dolgozom. A háttér személyes jellegű, így ezt nem publikálnám, de a lényeg, hogy megtapasztalhattam testközelből azt is, milyen amikor a kicsi ember feje fölött a nagyok döntenek, és azt a kicsi ember nagyon megszívja. Egy munkahely "bútorának" érzem magam, melyet a felesleges cuccokkal együtt kidobnak az utcára.  19 napom van. Úgy érzem "jó hamar" szóltak, ha figyelembe vesszük azt a 16-17 hónapot amelyet a statisztikák átlagolnak arra nézve, hogy egy állástalan ember mikor talál magának újabb állást. Természetesen ragaszkodni fogok a szerződésben feltüntetett 30 napos felmondási időhöz, mert az az egy havi fizetés, egy hónappal eltolja családunk totális csődjének időpontját. Ez pedig életmentő lehet. Első reakcióként "sokkot" kaptam, majd lehajtottam két pohár finom édes vörösbort, hátha megnyugszom. Aki még nem próbálta, annak megsúgom: semmivel nem lett jobb. A vörösbort nyugodt körülmények között elszopogatva szabad csak fogyasztani, mert akkor az még élményt is nyújthat, így csak szédelgést és hányingert...

Mostanra erőm és reményem újraéledt, hátha el sem jutok a munkanélküliség állapotába, és időben találok munkát.

Eddig csak leírtam az új munkatörvénykönyv alapjait, és hüledeztem, mérgelődtem a drasztikus változásokon, ellenben most már gyomorgörcsöket okoz nálam. A végzettségeket illetően nyártól szigorodnak a szabályok, így egészségügyi végzettségemmel immár esélyem sincs eladóként tevékenykedni. Tartós betegségem, melyet tavaly beszereztem magamnak, a betegágy mellől kitúrt, márpedig a papírjaim erre az egészségügyi területre szólnak. Jelenleg ezek arra valóak, hogy szépen fogják a port... Ez nem kifogás, mindössze, képtelen vagyok felemelni, mozgatni egy beteget, mert jelenleg egy vödör víz felemelése is fájdalmakat okoz. Persze ezt még simán letagadhatom egy állásinterjún, és még össze is szoríthatom a fogaimat, amiben jelenleg  már nagy gyakorlatom van, hisz a "munkahelyért mindent" alapon dolgozom jelenleg is, nem kicsit növelve a gyógyszertárak bevételét. ( ...így legalább pörgetem egy kicsit a gazdaságot :-) ) Ellenben amikor egy hét múlva lerokkanok és betegállományba kényszerülök, már meg sem érem új munkahelyemen a próbaidő végét. Ezeket végig gondolva arra jutottam, hogy ha valami csoda folytán nem jutok mielőbb munkához,  "B" tervként életemben először az állam támogatását fogom igényelni, azaz elmegyek "regisztrált álláskeresőnek" . A már fent említett 16-17 hónapos átlag munkakeresési időtartam mellett 90 napig vagyok jogosult a munkanélküli segélyre. Ezt a segítséget ajánlja jelenleg számomra az állam... Én nagyot nyelek, de majd megköszönöm neki, hátha közben csoda történik és mégis lesz állásom. Az ehhez kapcsolódó állami honlap szerint a munkaügyi központok majd állást ajánlanak nekem... Hehe.. :-)) Nem szoktak, pontosabban amikor az ember érdeklődik a következő választ kapja :" hát.. arra ne is számítson..." De azért én mégis. Hátha... Amennyiben még sem, akkor lehetőségem van továbbképzést igényelni. Húúú! Rengeteg a lehetőség a honlapok szerint Új munka , meg pálya program, meg ilyen-olyan terv, és még akármi hablaty, recefice bum bum bum...

Rossz, élősködő állampolgárként amennyiben úgy hozza a sors, élnék ezzel a lehetőséggel is. Egy OKJ-s képzés amivel például, és esetleg az egészségügyi végzettségemet tudnám fejleszteni valami olyan felé, amely a betegek segítését szolgálná, de nem az emelgetés szintjén,  a 80 000 Ft plusz vizsgadíj szintjén kezdődik, és aztán onnan már csak felfelé halad, megállás a csillagos ég... Így ha az állam komolyan gondolja, hogy engem vissza akar vezetni a munka világába, állok rendelkezésére! Nyitott vagyok mindenre. Reméljük tényleg komolyan is gondolja, ugyanis riportalanyaim elmondása szerint a lehetőség valóban fenn áll, csak időnként több száz jelentkezőt utasítanak el azzal, hogy nincs pénz...De azért ne menjünk ennyire előre.

Kedves olvasók! A blog ezennel újra felpörög, hisz a téma adott! Ha már így jártam, legalább friss információkat juttathatok Önökhöz. naprakészeket, úgymond a könyv folytatásaként.

Munkakeresés újratöltve!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.