Mint az előző posztban ígértem, folytatom a közmunka bemutatását, hisz abban a szerencsében részesülhettem, hogy személyesen is megismerhettem egy ebben a "munkakörben" dolgozót. Köztük is a problémásabb "fajtát", mivel óvodás gyermeke van. Fiatal anyuka, gerincbeteg, ez jutott neki... Egy Pest-környéki településen lakik, melyet nem neveznék meg, alanyom szempontjából érthető okokból...

Èva (nevezzük így) reggel 6-tól déli 12-ig végzi a gereblyézést, kaszálást, söprést, egyéb szabadtéri munkákat, időnként pedig elviszik egy iskolába takarítani. Problémái ott kezdődnek ahol a magyarországi anyukáké, azaz hogy az óvoda nem aszerint tart nyitva, ahogy a munkáltatók igénylik a munkaerőt, még ha ez a munkaadó maga az önkormányzat is. Márpedig Éva nem egyedüli kereső a családban, és valljuk be, 35 000 ft mégsem annyi pénz amelyért a férj nyugodtan eldobhatná a saját munkáját, hogy a gyermeket valaki óvodába vigye. Épp ezért akadnak napok melyeken "méltán" bélyegzik meg Évát a "rendszeres munkához nem szokott" minősítéssel, mivel mégsem rakhatja le a még zárt ovi előtt a gyereket, hogy " maradj itt kislányom, majd előbb utóbb kinyitnak, de anyának mennie kell, hogy rendes közmunkás legyen..." ,  tehát jobb híján elkésik a munkából. Többedszer sem értik meg a helyzetet az illetékesek, így örökké magyarázkodásra kényszerül Éva, ám a válasz minduntalan ugyanaz: a férj nem tudja elvinni a gyereket az oviba?...

 Ha mást nem is de a nemzeti öntudatot valóban megismerhetjük ebben a felfogásban, mivel felsőbbrendű "hatalmatkaptamtemegkiscsiravagy jakab" valamelyik agytekervényében a közmunka oly prioritásokat élvez, mely minden más körülményt, vagy lehetőséget kizár, de legalábbis alacsonyabb alternatívaként jelenik meg a közmunkához képest.  Röviden: a rendes embernek a közmunka az első, és minden más csak másodlagos.

De lépjünk tovább Éva napi harcain ezzel kapcsolatban, és nézzük milyen közmunkásnak lenni.

A "47 000 ft-ból meg lehet élni"  szlogen, történelmi örökségünk lesz lassan, oly nagyon ismert, bár Évának sajnos ebben a "jó" megélhetésben nem lehet része, mivel adott önkormányzat úgy döntött, jobban megéri nekik ha csak 6 órában dolgoznak a közmunkások 35 000 ft-ért... /hó!

Ám ne legyünk hálátlanok, eme közmunkások igazi jó nevelést kapnak. Polgármesterük, mint kicsinyeit gondozó apuka, szorosan ügyel rájuk, és tanítja őket a rendes életre. A nevelést pedig nem adja ki ám csak úgy a kezéből, hogy dilettáns, feladatukat nem értő emberek elrontsák ezeket a dolgozókat. Minden nap kimegy "pártfogoltjaihoz", és nézi őket rendületlenül, és hangoztatja alaptanítását, miszerint: " Itt majd megtanultok dolgozni! "

És Éva is igyekszik. Ám a múlt hónapban lebetegedett a kislánya, mivel sajnos egy óvodás picikével, ez elő szokott fordulni. Nem tudom milyen okból kifolyólag, de 3 napot vehetett ki betegállományra, azaz próbálta meggyőzni a bacit, hogy biza' az alkalmazkodjon a közmunkához, mert a közmunka sajnos előírta, mi az időkeret, mely rendelkezésre áll még egy betegség számára is...

Sok minden elő van írva ám ezen kívül is. Éva nevetve meséli, a szerződés egyik passzusát melyet alá kellett írni, és amit véletlenül el is tudott olvasni belőle, mivel időt erre nem nagyon hagytak, a gyors aláírást sürgették. Az ominózus passzus szerint, ha táppénzre akar menni valaki, akkor két nappal előbb jeleznie kell azt... Hát viccesnek is mondható, de szerintem ekkora blődség a világon máshol nincs, és nem is hinném el, ha nem kicsi országunkról lenne szó, ahol manapság a hasonlatos dolgok már szinte mindennaposak. Ám ez annyira felkeltette érdeklődésemet, hogy kértem Évát, mutassa meg a szerződését, melyből ugye törvényesen minden munkavállalónak kapnia kell a munkaadójától. Hát Éva és társai nem kaptak, mivel az önkormányzat úgy döntött, hogy majd szeptemberben, amikor teljesítették a közmunkát, akkor nyomják a kezükbe! Ha valóban megkapja ( bár ezek után ebben sem vagyok biztos...) , ígérem az olvasóknak, hogy kivesézzük ezt is.

Éva jelenleg otthon fekszik betegen, mivel napszúrást kapott. Az időjósok az napra mikor rosszul lett, 34-38 Celsius fokos hőmérsékletet ígértek. Bizonyára ezt csak az nem tudta, aki kiállította a tűző napra délelőtt 10 és 11 óra között locsolgatni. Rosszul lett, az üzemorvos pedig elméletileg betegállományba vette.

Lehet, hogy a polgármester 38 fokban a kutyáját sem viszi ki a legerősebb napsütésben, nehogy baja legyen. De a közmunkás az más!   " ITT majd megtanultok dolgozni! "