"Tisztelt XY KFT!

A mai napon Önöknél jártam, egy előre egyeztetett állásinterjún. Ezzel kapcsolatosan szeretném megosztani, nem túl pozitív tapasztalataimat, mely talán hasznos lesz Önöknek a jövőben, ha újra komoly munkavállalókat szeretnének alkalmazni.

Délután 14 órára rendeltek be, hogy felmérjék, alkalmas vagyok-e az önök számára, eladói munkakörbe. Én, - és még sokan mások is, akik szintén felajánlották Önöknek munkájukat,- pontosan megérkeztünk. Volt aki még előbb is. És vártunk, vártunk, majd még egy kicsit vártunk… Az ott dolgozók, akik az irodákban tartózkodtak, közben nevetgéltek, majd szitkozódtak, nem túl kifinomult módon… Azt már le sem írnám, hogy milyen trágár szavak fültanúi lehettünk. Fél három után, már kezdtünk mozgolódni, és kissé mellőzöttnek éreztük magunkat, mert még csak azt az alapvető mondatot sem kaptuk meg senkitől, hogy „- Elnézést, de valami közbe jött. Kérem várjanak türelemmel még egy kicsit.” Háromnegyed három előtt egy picivel, az egyik immáron – érthetően- kissé türelmetlenné vált „sorstársam”, szépen megkérdezte valakitől, hogy mégis mikor kezdődik el az érdemi munka, és a szívünkből szólt. A megkérdezett hölgy még ekkor sem próbált meg türelemre inteni minket, hanem még neki állt feljebb, és elintézte egy mélységesen felháborodott „ – Majd mindjárt!”- al, és még cecceget is egy nagyot, hogy ha eddig nem vettük volna észre, hogy Őt megsértettük a kérdéssel, akkor immáron biztosan lehessünk benne.

Ezek után többen is távoztunk.

Tisztelt XY KFT! Tudom, hogy a munkaerőpiac kemény terep, és azt is, hogy hol a helyem benne, ki a főnök. Mégis tisztelettel megjegyezném, hogy bár a kenyerünket szeretnénk megkeresni, mégis van egy szint, ami ellen a kisember önérzete is fellázad. Bizonyára ha alkalmaznak majd valakit az eladói állásra, és majdan lekési a munkakezdést, akkor önök ezt nem fogják szó nélkül eltűrni, hátha még a későnek áll feljebb… Akkor kérdem Én, hogy tiszteljen  egy munkavállaló, egy olyan munkaadót, aki már az elején ennyire semmibe vesz, megaláz?

 Ahogy számoltam 3 kitartó ember maradt még ott, amikor én is eljöttem. Így természetesen leegyszerűsödött a válogatás menete… Nem az Önök cégét minősítem, csak a HR-es munkatársukat.

Figyelmüket köszönöm."

Jöhetnek hasonlóak.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.